A ferroszilícium-nitrid előállításának módszerei eltérőek. Magában a nyers ferroszilíciumban lévő szennyezőanyag-tartalom mellett a gyártási folyamat során különféle kötőanyagokat is hozzáadnak, amelyek elkerülhetetlenül különféle szennyeződéseket visznek be. Kötőanyagként általában gyantát használnak. Ha gyantát használunk kötőanyagként, a maradék szén- és kéntartalom viszonylag magas. Más kötőanyagok használatakor a hozzáadott szennyeződések teljes mennyiségét általában 1%-on belül szabályozzák.
A ferroszilícium-nitrid gyártási folyamata ferroszilíciumot használ kiindulási tömegként 30% nitrogént tartalmazó, 50% össztömegű minősített termék előállításához (azaz: 30% nitrogén + 2, 5% oxigén + 1% kötőanyag-maradék). A számított alumínium- és kalciumtartalom 1,33%, illetve 1%. Az alumínium és a kalcium felső határa a szabványban 1,5% és 1%. A ferroszilícium-nitrid gyártási folyamata magas hőmérséklet és nedvességmentes. A késztermékek feldolgozása során a minősített termékeket le kell zárni és csomagolni kell, hogy megakadályozzák a nedvesség légköri adszorpcióját, mivel a ferroszilícium-nitrid port általában nem vízzel kapcsolatos tűzálló anyagokban használják. A szabvány előírja, hogy a H2O<0,1%.